2009.
Nemrég még nem is álmodtam, hogy ilyenem lesz. Leárazták, lett 🙂
Kutyafuttában, jó, nagyon jó. Egy iciripicirit nehezebb vezetni, mint egy kezdőgépet, pl az easy start, de közel sem vészes.
Három ponton tudnám jellemezni a vezetési nehézségeket.
- emelkedéskor sokkal erőteljesebben tör fel az orra. Kézzel, vagy mixxel kompenzálni kell.
- nagyon kilassítva, szűk fordulóknál hajlamosabb megbillenni.
- leszálláskor nagyon jól vitorlázik, ezért nekem nehéz belőni a leszállás helyét.
Az elkészítés:
Végülis összeállt a kicsike. Tegnap repült, nagyon jól. Minden termik, meg egyéb profizmus nélkül fenn volt kb 10 percet a 800mAh-s, 3s akksiaimmal. Az én megoldásom gyökeresen más, mint amiket láttam. Az én gépem kiindulásképp „sima”glider volt, az elektromosítást így csináltam meg:
A kabinrész így működik, fura, hogy másnál nem láttam, hogy az akksi előre kerüljön. Nekem valahogy az adta magát.
Az egyensúlya így is elfogadható, mivel golyó objektív okokból nincs benne, ezért az oldalkormány aljára tettem 35g súlyt. Így kb 65mm-en van a súlypont. Az szerintem jó….
2009.07.01.
Ma először mertem egyedül reptetni a glidert, azaz magam eldobni bal kézből, miközben jobbal irányítom…..
Minden félelmem alaptalan volt, nagyon könnyedén vitte magát…., szépen megtámaszkodott a menetszelen, és gyakorlatilag stabilan ment felfelé…..
Most örülök 🙂
- március 18.
Eladósorba került, ezért még fényképeztem párat: