Egy 3D nyomtatandó tárgy megtervezése

2022.08.11.

Amikor megvettem a nyomtatómat, nyílvánvaló volt, hogy az nem mozgat, hogy kölünböző nyomatgyűjteményekből (pl.: https://www.thingiverse.com/) töltögessek le nyomtatási fájlokat, gcode-okat, és azokat nyomtassam. Az én célom saját tervezésű, egyedi tárgyak, alkatrészek, dobozok létrehozása volt. Ehhez azonban szükség van egy 3D CAD programra, amivel a gondolataimat papírra, illetve gcode-ba tudom vetni……

A tárgy nyomtatásának menete tehát:

  1. A tárgy megrajzolása 3D CAD programmal, a programból exportálás STL Mesh, *.stl formátumba.
  2. Az exportált fájlt importálni kell egy szeletelő programba, ami a térbeli testből a konrét nyomtatónknak megfelelő gcode-ot, azaz nyomtatási parancsfájlt készít. A szeletelő programban (pl. cura) be kell állítani a nyomtatási paramétereket, hőfok, rétegvastagság, stb és a gcode-ot ki kell írni egy microSD kártyára (elvileg röptibe is lehet nyomtatni usb kábelen, de nem célszerű).
  3. A gcode-ot tartalmazó sd kártyát beletesszük a nyomtatóba és hajrá…..

Visszatérve a 3D CAD programokra: mindkét alább érintett programra jellemző, hogy nem rétegekben gondolkodik, mint a 2D-s rajz rendszerek, hanem idősíkokban, tevékenység részletek sorában. Ez azt jelenti, hogy hogy kiindulok egy általam rajzolt test alapból, illetve egy kész geometriai testből, (ez az első idősík, az első időláncszem) és annak a kiegészítésével, faragásával jutok egy kész alkatrészhez. Minden különálló parancs, amivel hozzáadok, vagy lefaragok, az alaptestből, egy idősorba, időláncba kerül, annak egy eleme, szeme. Ez az időlánc a program használata során megmarad, mentésre kerül, utólag is lehet oda-vissza ugrálni benne és módosítani az elvégzett műveleteket. Egy 3D CAD program attól jó, illetve gyenge, hogy mennyire könnyen, minél kevesebb lépésből tudom a kész alkatrészemet kimunkálni a kiinduló testből, illetve mennyire megbízhatóan működik az idősor, az időlánc esetleges módosítás utáni épségben tartása. Tudom, ez így furának tűnik, de azt gondolom, meg kell nézni egy rövid oktatóvideót, és rögtön tisztának kell lennie.

Két programot sikerült eddig kipróbálnom. Az első választásom a FREECAD-re esett. Nagyon megszerettem, főleg az nagyon jó tulajdonsága, hogy a youtube-on nagyon sok, akár magyar nyelvű oktató videó van hozzá, amivel nagyon jól el lehet indulni a gyakorlás útján. Vannak azonban hibái, én 2 dolgot fájlaltam leginkább. 1, Egy egy új kiegészítést, időlánszemet nem volt célszerű, a test meglévő síkjához kötni, mert az időláncban visszanyúlva, ott valamit módosítva, megszakadt, a testünk helyrehozhatatlanul tönkrement. Ezt a problémát úgy kell megelőzni, hogy minden építést-faragást, az egységes origóhoz képest kell tájolni. Akkor a későbbi, visszanyúló javítások nem okoznak majd problémát. Szóval ez végülis orvosolható gond. 2, a második probléma azonban maximálisan bosszantó. Egy adott idősor elemben megrajzoltam egy módosító parancsot, akkor annak a pontjait nem tudom átvenni egy következő lánszemben. Pl, ha egy furatot nyitottam a testben, a kősöbbi lépésekben nem tudom a meglévő furat középpontját, érintőjét megfogni, ahhoz rajzelemet kötni. Minden ilyen pontot, minden idősoron újra és újra origótól definiálni kell. Ettől erősen falra másztam. +1, és azért valjuk be őszintén, a FREECAD, bár jelenleg karbantartott, fejlesztett program, de azért időnként összeomlik. A gyakori mentés erősen ajánlott.

A másik program az AUTODESK FUSION 360. Ezt nemrég ismertem meg, és a fent leírt mindkét problémára megoldást kínál. Ha valaki nem üzemszerűen használja, akkor hobby vagy diák (tanár) felhasználóként a free verziót, kisebb funkció korlátozásokkal, 3 éves megujjításokkal, de korlátlanul használható.

Javaslom próbáljátok ki, nekem bejött. Jóval kevesebb ugyan, de ehhez is vannak oktató videok.