Akkupakkok szakszerű kezelése

Az elektromos repülés nagyszerű dolog. A rákfenéje az akkuk. Ehhez adok némi információt. A sok-sok hozzányúlás-bővítgetés miatt a tartalom néhol egy kicsit össze-vissza, redundáns. Sebaj, egyszer nekiállok, és szépen átstrukturálom, de addig is fontos és nélkülözhetetlen információkat nyújt az elektromos modellezésnél használt akkuk és töltésük témakörében, ajánlom figyelmébe.

Általános szabály, hogy bármelyik akkut megvisel, tönkretesz, ha bármely celláját mély merítjük, vagy túltöltjük. Ezért a gyakorlatban törekedni kell arra, hogy a kapacitásának csak kb 40%-áig merítsük és a töltésnél folyamatos felügyelet alatt legyen.

NiCd és NiMh

NiCd: Egy egy cella feszültsége 0.8V-1.4V-ig változik, névlegesen 1.2V.
Memória effektussal rendelkezik (csak annyi energia nyerhető ki belőle, amennyi a legutóbbi töltéskor belement, azaz ha véletlenül egy 90%-ban töltött cellát töltőre teszünk, akkor abból a későbbiek folyamán, már csak a névleges kapacitás 10%-a nyerhető ki. Ez a kapacitás csökkenés végleges.
Nem károsítja a rövid ideig tartó 0V-ra való merülés.
Töltés után, a tárolás során gyorsan veszít a benne tárolt energiából (célszerű részlegesen töltött állapotban tárolni, és használat előtt cellánként, sütőtálcán meríteni, és utána pakk-ként feltölteni).
Bár elviseli a nagyáramú kisütést, erős melegedéssel (magas veszteséggel) reagál.
Kapacitása gyorsan csökken a normális használat esetén is.
Átpolarizálódás erősen károsítja. Nem igazán használható cucc.

NiMh: Egy egy cella feszültsége 0.8V-1.4V-ig változik, névlegesen 1.2V (egyes típusú cellák, friss töltés után elérhetik az 1.5V-ot. Ez nem baj. Kisütéskor a feszültsége gyorsan csökken 1.2V körülire, majd 1V körülre. Amikor az alá esett, akkor már nagyon a töltéseinek a végén jár. Memóriaeffektus nincs. Károsítja a 0.8V alá merülés, ezért tilos a rövidrezárt, és a hosszúidejű töltetlen állapotban tárolás.
C/10-zel való (túl)töltés korlátlanul elviseli (C, az akku kapacitása [Ah]).

Minden akkupack eredő kapacitását a benne lévő leggyengébb cella határozza meg. Ezért ha az akkupack az elvártnál lényegesen kisebb teljesítményt ad le (lásd A Junir Fly 25-tel történtek), akkor vélhetőleg egy vagy több cella cserére szorul.
Akkupakk vásárlásakor elsődleges szempont, az olyan mechanikus kivitel, hogy egy-egy cella házilag is cserélhető legyen (azaz a cellák egymással párhuzamosan legyenek fóliázva, sohasem hengeresen egymással sorba!) Illetve javaslom szoló cellák beszerzését, amiből házilagosan lehet (kell) pakkokat alkotni.
Ha pakkot veszünk, csak olyat vegyünk meg, amihez kapható cellaazonos szóló pótcella.
Minden gyári pakkot utólag, az általunk készítettet eredendően fel kell szerelni cellánkénti kivezetéssel a sütőtálca részére.
Törekedjünk a jóminőségű csatlakozók használatára a pakk és a modell között, a pakkon belül forrasztást kell használni.
Mivel 0.1C vel való töltést (akár túltöltést), szinte korlátlanul elviselik, ezért az akkupak celláinak széthangolódása ellen jó megoldás, ha a pakkot 0.1C-vel 14-15 órán át töltjük. Nagyobb áramú töltés előtt kiegyenlítést kell végezni.

Update 2011
NiCd felejtős. A NiMh -ből mostanában kerültek piacra az u.n. ready2use, azaz ready to use, azaz rögtön használható akksik. Ez azt jelenti, hogy az önkisülésük olyan lassú, hogy a gyárban belerakott töltöttség több mint 80%-a rendelkezésre áll benne. A gyakorlatilag ez egy olyan NiMh cella, ami kb 1 év tárolás alatt veszíti el a töltöttségének kevesebb mint 20%-át. Ezek már nagyon jól használhatóak. Repülőbe, dirrektbe talán kicsit nehéz, oda lipo való, de rádióba tökéletes. cellánkénti kivezetés TELJESEN FELESLEGES ugyanis a C/10-es töltéssel bátran tölthető korlátlan ideig töltőn hagyható.

Nixx cellákból álló akkupakkok kisütése-töltése

Használat
Egy-egy pakkban a bennük lévő cellák sohasem teljesen azonosak (kivétel a nagyon drága válogatott pakkok, melyek a használat során ugyis széthangolódnak), ezért a pakk terhelésénél, mindig lesz egy cella, ami hamarább merül le, mint a többi. Ez a cella a mély merülés következményeképpen úgymond átpolarizálódik (a rajta lévő feszültség pólusai felcserélődnek), és ettől hamar tönkremegy. Innentől kezdve nem energiát tárol, hanem a pakk veszteségi ellenállását növeli sokszorosára. Ezért a pakk használata során ügyelni kell arra, hogy ne legyen addig lemerítve, amíg a leggyengébb cella is teljesen kimerül. Használat után pedig az egész pakkot merítő tálcán cellánként egyenlően ki kell meríteni. Ennek kapcsolását mutatja a mellékelt kép. Ha a merítés minden cellára megtörténik (elvileg 0.8V-ig, de nekem bevált a diódák által szolgáltatott, 0.65V is), akkor lehet az egész pakkot egységként feltölteni. Mivel az eredő kapacitást úgyis a leggyengébb cella határozza meg, nincs jelentősége a cellánkénti töltésnek. Amennyiben a használt modell feszültségszabályzója nem figyeli elég korrektül az akkupack merülését és nem kapcsol ki idejében, illetve akkora különbségek vannak a cellák között, hogy nem is kapcsolhat ki megfelelő szintnél, akkor csak a tapasztalat segít abban, hogy mikor hagyjuk abba a használatát.

Töltés
Az akkupakkot tölteni a névleges kapacitás 10%-val elegáns. A gyakorlatban fel szoktak menni a 20-30%-áig. Ez felett azonban már problémák adódhatnak. Jó megoldást gyári töltőt vásárolni, de csak olyat szabad, ami Lipo, LiIon és főleg A123 akksi töltésére is jó, mert az tekinthető úgyis egy jövőbe mutató megoldásnak (erről később bővebben), ennek hiányában sincs baj, vásároljunk egy az akkupakk (7 cella, 8.4V, 1100mAh)) névleges feszültségét 50-60%-osan meghaladó maximális feszültségű olcsó dugalj-tápegységet (12V, 500mA) egy kb 25 Ohmos 2W-os ellnállást és egy időkapcsolót. Az akkupackot töltsük az ellenálláson keresztül, miközben mérjük az akku kapocsfeszültségét. Amíg a kapocsfeszültség lassan nő, addig minden ok. Amikor a töltés dacára a kapocsfeszültség csökkeni kezd, akkor kész. Legközelebb már nem kell méricskélni, az időkapcsolón állítsunk be annyi időt, amennyi idő alatt idáig eljutottunk és kész. Persze ne feldkezzünk meg arról, hogy a használat után, a töltés előtt a pakkot cellánként a merítőpadon homogenizáltuk (azaz minden celát egyforma 0.8 (0.65) V-ra lemerítettünk (homogenizálni a NiCd pakkokat kötelező, NiMh-et csak akkor, ha C/10-nél nagyobb árammal töltjük)).

Ha valaki az akkupakk élettartalma miatt be akarja tartani a 0.8V-os minimális feszültségszintet sütőtálcázáskor is, akkor javaslom, hogy az előbbi rajzon a diódával sorosan tegyen be egy második u.n. shottky diódát, aminek a nyitó feszültsége kb 0.2-0.3V, ami hozzáadódik a Si Dióda 0.6-0.7V-jához, az ellenállás értékét meg vegye le 0.2 Ohm-ra.

Amenniyben egy töltési ciklusnál azt tapasztaljuk, hogy az akku erőteljesen melegedni kezd, akkor túltöltés esete forog fenn, eltévesztettük a helyes idő beállítását, vagy az akkupakkunk kapacitása csökkent erőteljesen. Ez esetben meg kell vizsgálni, hogy csak egy vagy két cella romlott el, vagy teljeskörű elhasználódásról van szó.

Tuti töltés
Időközben az adóm kivételével minden más eszközömbe lipo akksi került. Az adóban viszont van egy 8 cellás 1600mAh-s NiMh pakk. Ehhez kerestem egy olyan megoldást, hogy ne keljen vele sokat vacakolni…. Ehhez építettem egy C/10-es áramgenerátort (ez a gyakorlatban 126mA-rt ad le, tehát még C/10 sincs), és azt teszem rá a pakkra éjszakára. Mivel a NiMh-nek a memória effektusa nincs, ezért homogenizálni 10%-os töltés mellett nem kell (gyorstöltésnél kell!). Az akkuk gyári ajánlása szerint az élettartalmának az a legjobb, ha sohasem sütjük 60% alá, és 10%-kal töltjük. Itt viszont nem számít mennyi ideig, a 10%-os túltöltést korlátlanul elviseli. Amikor elkezd melegedni, akkor már kész, le lehet venni a töltőről.

A celláim doksija itt megnézhető.

Ha most repülnék NiMh pakkokkal (nem repülünk már NiMh pakkokkal) akkor építenék egy olyan töltőt, ami párhuzamosan tud tölteni annyi pakkot, amennyim csak van C/10-zel. Így egy éjszaka minden pakkom full lenne, és nem kéne tökölni a homogenizálással.

2020. Nem repülünk már NiMh pakkokkal. Autókba, hajóba, rádióban van létjogosultsága. Előnye a LiPo-hoz képest, a hosszabb élettartam, hátránya nagyobb súly. Élettartalma 6-10+ év.

/Ugye az tiszta, hogy C=az akku cella névleges kapacitása. Tehát az én példámnál C=1600mAh, tehát C/10 az 160mA-re adódik./

LiPo

Könnyű, kis veszteségű, nagy kapacitású.
Ugyanakkor rendkívül kényes a túl nagy árammal való töltésre és kisütésre. Tölteni rend szerint a kapacitásával azonos árammal szabad, kisütni a típusra jellemző értékkel, a kapacitásának 20-40 szeresével.
Hajlamos mechanikusan megsérülni.
Talán legnagyobb baj vele, hogy a fenti problémákat annyira nem tolerálja, hogy bármelyik okozhatja a cella puffadását, robbanását. Ez komoly lánggal és repeszhatással járhat (természetesen ez nem robbanóanyag, csak figyelni kell rá). Nem tudom mitől függ, a youtubeon láthatók látványos robbanások, de egy ismerősöm állítja, fűrésszel, baltával is nekiment a lipo akksiainak és semmi sem történt. Nem tudom, én 15 éve használom őket, és ami zavar, hogy relatív hamar felpuffadnak, tönkremennek, de szélsőséges problémát nem okoztak.
A cella maximális feszültsége 4.2V lehet (télen, fagyban javasolják, hogy csak 4.1V-ig töltsük őket), a minimális 3V. Ettől eltérő érték tönkreteszi. Ezért a töltése profi töltőt, vagy fokozott figyelmet igényel, különös tekintettel a tűzveszélyre.

Feltételen vigyázni kell a mechanikus sérülésekre! A képen látható az a gyári szervizcsatlakozó, ami a cellánkénti kivezetéseket tartalmazza a cellánként korlátozott cellafeszültségű töltéshez (egyszerűbb esetben normál 1 cellás töltésre alkalmas töltővel csak egy-egy cellát töltenek egyszerre. ez is jó, csak lassú megoldás). Szállításkor, tároláskor célszerű félig tölteni a pakkot, mert akkor az önkisülés még sokáig nem viszi le 3V alá a cellafeszt, de már nincs benne akkora energia, hogy a robbanásveszély jelentősen nőjön. Lipo cellák forrasztása ellenjavallot. Ezért a szervizcsatlakozó utólagos kiépítése nem javasolt. Amelyik pakkon gyárilag nincs, akkor az 1 cellás, vagy kerülni kell.

Lipo akkupakkokat már nem szabad barkácsolni, azt készen meg kell venni!

Használatos a 2-3-4…6 cellás pakk. Lassabb vitorlázókhoz, kefés motorokhoz jó lehet a 2 cellás modell, erősebb 3 fázisú motorokhoz, 3D-s műrepülő gépekhez javasolt a 3 cellás megoldás (vagy mostanában akár 4-5-6 cella). Én a 3 cellát preferálom. A modellek összeválogatásánál szempont, hogy jó legyen hozzá az akku, amim van. Drága dolog, sok különböző akkuból betárazni. Sajnos az akksik akkor is mennek tönkre, ha csak a hűtőben vannak tárolva, nincsenek használva. Törekedni, kell arra, hogy kevesebb féle akksit tartsunk. Kb úgy lehet számolni, hogy vitorolásnál 2-4, műrepülőnél 10-15 akksi fogy el egy – egy alkalommal. A Lipo akkuk élettartalma nálam, nagy odafigyelés mellett is csak 2-4 év. Utána cserélni kell, mert elpuffad, tönkremegy. Tároláskor érdemes hűtőben tartani, mert az akkuban kémia van, az meg hidegben lelassul, melegben felgyorsul.

Az akksi használatakor célszerű figyelemmel kísérni, hogy töltéskor mennyi mAh megy bele vissza. Ebből tudod pontosan megítélni, hogy mennyi tartalék maradt az akksiban. Azaz, a legközelebbi repüléskor inkább rövidíteni kell a repidőt, vagy lehet nyújtani.

Az akksi feszültsége erre semmiféle támpontot nem ad. A feszültség csak annyiban bír jelentőséggel, hogy 3-3.5V alá csak az akksi károsodásával lehet meríteni.

Igazából azt mondják, hogy lehetőleg 40, de minimum 20%-ot benn kell hagyni az akksiban, ha kímélni akarjuk. Ezt pedig nem lehet feszültségből megállapítani, csak a visszatöltött mAh-okból….

Szóval ez az egyik, ha nem a legfontosabb paramétere az akksi működésének figyelemmel kísérésének.

Lipo akkuk jelölése

pl.: 1050mAh 3s1p 20C azaz 1050mA tud leadni 1 órán keresztül, vagy ennek sokszorosát tört órán keresztül. Merthogy az átlag leadott áram * a leadás ideje = leadott kapacitás. 3 soros és 1 párhuzamos cellát tartalmaz, azaz 3 db soros cellája van (tehát a kapocsfeszültsége a 3 cella feszültségének összege) és 20C árammal, azaz 20*1050mAh, azaz 21A-rel süthető maximum.

Én az 1050mAh-s akksiaimból, olyan 800-850mAh-t szoktam kirepülni 5 perc alatt, azaz 0,8Ah/(5/60h)=9.6A, tehát a repülőm átlag fogyasztása 9.6A.

LiIon

Tulajdonságai hasonlóak a LiPo-éval, csak nem annyira kényes, és valamivel nehezebb a fém ház miatt. A cella maximális feszültsége itt 4.1V, a minimális mint fenn. Mechanikusan szilárdabb, kevésbé sérülékeny, nagyobb árammal tölthető, és robbanásra nem hajlamos. Tönkretenni jellemzően két módon lehet, a túl nagy árammal való kisütéssel, és a cella feszültségének határértéken kívülre húzásával. Egyik esetben sem robban, csak tönkremegy némán.

A legújabb hírek szerint kijöttek újabb LiIon cellák, amik a LiPo cellákkal azonos módon kezelendők (kapocsfesz max 4.2V), és a tömegük csupán kb 20%-kal nehezebb a Lipoknál. No, ez már egy életképes alternatíva. Meglátjuk mennyire terjednek el a gyakorlatban.

Liion akkupakkok kezelése

Lényegesen kevesebb gond van velük, mint a Nixx-es pakkokkal. NAgyon kell ügyelni a cellafeszültség betartására. Liion pakkokat célszerű feltöltött állpotban tárolni, hogy minél később érjék el a mélykisülést (jellemzően több év alatt) használat előtt, vagy további tárolás miatt nyugodtan lehet rátölteni. A gyári ajánlás szerint a cellák nem hajlamosak a széthangolódásra, de a tartósság érdekében célszerű cellánkénti feszültséghatárolással tölteni. A masszív cellakialakítás miatt a szervizcsatlakozó utólagos beépítése javallott. Töltés előtt lemeríteni nem szükséges. Sajnos tényleges használati tapasztalat még nincs mögöttük, később lesz, most 3-at kezdek üzembe állítani.

LiFe, azaz A123

3.3V névleges feszültségű cellák fém tokozással. A megengedett feszültség tartomány: 2-3.6V Létezik 1100, és 2300mAh-s kivitelben. Nagyon jók a paraméterei, egy hátránya van, ugyanolyan teljesítmény mellett kb 50%-kal nehezebb a liponál. Viszont jóval nagyobb a leadható pillanatnyi teljesítménye és 10C-vel tölthető! Azaz 2 pakkal szinte folyamatosan lehet repülni vele terepen. Hihetetlen mire képes egy 4 cellás 2300mAh-s pakk egy kiló környéki géppel! Én a kisebbik 1100-as cellákból álló 3 tagú pakkal repítem a 800-as extrát. Jó. (2020. nem terjedt el)

Lixx toltőáramkör 1000 Ft-ból

Ha cellánként határolt töltőt szeretnénk építeni, nagyon olcsón akkor íme a lehetőség. Az áramkör megépítése után be kell állítani a trimmer potméter segítségével, a 4.1 (liion), v. 4.2V-os (LiPo), 3.6V (A123) maximális cellafeszültésget és hajrá. A kapcsoláson lévő áramgenerátor jelen beállítások mellett 1A-rel tölt. Az 1.25 Ohmos ellenállás változtatásával lehet állítani ezen. Figyeljünk, hogy Liponál max 1C lehet a töltőáram.

Ennél a roppant egyszerű töltőnél a cella nem tud túltölteni, ez garantált. a BD 434-es tranyókat masszív hűtőventillátorral ellátott hűtőbordára kell tenni, én pc processzorhűtő bordát a saját ventillátorával használtam fel. Az első bekapcsoláskor be kell állítani a cellánkénti feszültséget (vigyázzunk, a tesco gazdaságos olcsó műszerek akár 1-2 tized voltot is csalhatnak, az pedig itt nagyon kritikus), ha ez megvan, a műszerrel meg kell mérni, a cella csatlakozó rövidzárásával, hogy a maximális töltőáram a kívánt 1A legyen.

Szerintem…….

A NiCd-es akkukkal sok a baj. Elsősorban azért, mert rengeteg cella kell bele, és ahány cella, annyi hibalahetőség, annyit kell sütni, figyelni, mérni.

A NiMh sokkal jobb! Ha valaki egy nyugodt vitorlázó vagy tréner gépbe használja, és rááll a 0.1C-s töltésre, akkor nagyon jól használható, megbízható technika. Nehéz, de jó. Kb 120g mellett ad le 8-10A-ert 1000mAh körüli kapacitással, 8v körül.

A LiPo akksik kb 90g körül adnak le 1000mAh körül 11V-os névleges feszültségen 10-20A-rt. Azonban nekem az évek alatt kb 20 pakk járt a kezeim között. Középkategóriás pakkok. Ezek kb fele tönkrement 3-15 start után. A másik fele olyan 30-40 start körül jár, és bizony puffadtak kicsit. Több lipot asszem nem veszek (2020. dehogynem, muszáj, csak be kell árazni a 3-4 évenkénti cserét).

A Liion pakk nehéz, és nem eléggé terhelhető. Van már jobb alternatíva

Most Az A123-as pakk a favorit. Egyelőre 1 gépem van ráállítva. Azzal próbálgatom. Kb 120g súllyal ad le 1100mAh-s kapacítással, 10V névleges feszültség mellett max 30A-rt.

2009.07.01. Időközben vettem még egy pakk A123-at. Használom, jó. De közben megláttam, hogy a www.hobbyking.com -ról kb 2-3eft-ért lehet rendelni házhozszállítva 3s1p-s 1000mAh-s 20-25C-s lipot. Nem álltam vettem vagy 7-et. Kiderül, azok mit bírnak. Egyelőre mindnek 0.01V-os pontossággal egyformák a celláik, szimpatikusak, majd az idő kideríti, mennyire jók.

updatte 2011. 3 évesek ezek a lipok. Teljesen jók. Formájuk hibátlan, puffadásnak semmi jele, teszik a dolgukat. Igaz sok start nincs bennük, olyan 20-30 max. Az egyik pakk kapacitása lecsökkent olyan 800mAh-ra, a többi olyan 950 körül van. Kicsit talán jobban melegszenek, mint új korukban, de összességében bőven használható állapotban vannak. Összességében azonban úgy mondanám az eddigi tapasztalatok alapján, hogy 3 év vagy 100 start körül lehet számolni az élettartalmukkal. Ismerek kollégát, aki egy szezonban beletesz a pakkba 2-400 startot, ő ekkor cseréli őket. Akkor már nő a belső ellenállásuk, bárha a kapacitásuk nagyjából még megvan.

Az akkus repülésnek mindig van egy dilemmája. Tölteni, vagy nem tölteni. Azaz….
Én terepen olyan 10-20 start között szoktam repülni egy-egy alkalommal. Ez olyan olyan 20-30 Ah kapacitás. Ehhez 2 dolgot tehetek, vagy beszerzek 20db lipo akksit, otthon mindet feltöltöm, vagy terepre viszek töltőt(ket) és egyik lipoval repülök, közben másikat (másikakat) töltöm 5C-vel (ehhez spéci lipo kell, ami ezt elviseli!). A agyakorlati tapasztalat, hogy ez utóbbi megoldás hamar tönkre teszi a kocsi akkuját. az egyszerűen nem arra lett méretezve, hogy 10-20A áramot leadjon 1-2 órán keresztül. Erre a célre szoktak venni spéci nagy terhelhetőségű munkaakksikat. Ezeket használják a solar rendszerekben és pl. hajókban is. ezek ára azonban kb ott van, mint 20 lipo akksi ára, sőt aki napi szinten használja, annak csak bő 1 évet bírnak ki így is. Szóval költség oldalról csak árnyalatnyi különbség van ki-ki döntse el, melyik stílus tetszik neki jobban.

(u.i. A srác, aki használta a solar akkut panaszkodott, az is tönkrement neki kb 1 év alatt. Most vett egy benzines generátort, azzal tölt kinn a réten.)

Nekem otthon van 5 db töltőm, és 2 db 5A-es tápom. ezzel esek neki a repülőnap után a töltendő 10-20 akksinak.
Ne feledjétek egy akku feszültsége sohasem mérvadó, a maradék töltöttségi szintjére nézve.

Különböző akksiknak, de ugyanannak az akksinak is változik a hónapok, évek alatt, hogy milyen üresjárati kapocsfeszültséghez milyen maradék töltöttségi szint kapcsolódik.

Ha lenne, olyan akkuőr „csipogó” ami nem pillanatnyi feszültséget mér, hanem az átfolyt áram alapján integrálná a kivett energiát, az tökéletes, de olyanról még csak logger formájában hallottam.

Az egyetlen hiteles adatot az szolgálja, hogy töltéskor mennyi mAh megy vissza bele. A BKV honlapján a tesztelt elektromos buszok esetében a gyártó azt köti ki, hogy az akku élettartalma szempontjából ne merítsék soha 40% alá. Én a lipoimnál is ezt igyekszem tartani (természetesen a laptomomnál, meg a telcsimnél is, de az más tészta), azaz, ha egy új repcsit repülök be, akkor relatív rövid repidővel (mondjuk 4 perc) repülök 10-15 startot, az akkukat rendre feltöltöm, és töltéskor látom, hogy átlagosan mennyi mAh ment ki belőlük. Ehhez mérten korrigálom úgy a repidőt (amit a rádió stopperével mérek), hogy átlagos esetben 40% körül maradjon leszállás után az akkuban….

A csatlakozókról….

Nagyjából mindegy milyen, de….

Ne legyen ócska….

Legyen, az anya része teljesen érintés védett….
Legyen a 2 pólusa összetokozott (ne külön lengő)….
Legyen olcsó….

Az akksira természetesen az anya csatlakozó megy, mert az védettebb a véletlen rövidzárás ellen.

update 2011.
Átálltam erre a csatira.

Aki most vesz lipokat, az igyekezzen olyanokat választani, amik egyforma csatival rendelkeznek. ja és a töltőn is az a korrekt, ha ugyanolyan van… ha nem, akkor marad a cserebere… ez esetben viszont figyelni kell rá, hogy egyből rendeljen az ember csatikat is a dolgokkal….

2020.

a lipo élettartamról…

eddigi pályafutásom alatt használtam több, mint 100 akksit…. most is üzemeltetekek kb 40+-ot. Mind 20 v. 30 c-s, és 10c-nél egyiket sem terheltem jobban sohasem, 1c-nél nem töltöttem gyorsabban, kb 3.6V alá nem merítettem cellánként, csak balanszerrel töltöttem, hűtőben tároltam, és van akksim, ami mégis puffad. Nem nagyon, de határozottan. Általában a 3. szezonban szokták kezdeni. Én nem vacakolok vele, megválok tőle, mert marhára nem éri meg (nekem) bármennyit is kockáztatni…. ráadásul nem tudom csökkenteni a terhelést, mert a repcsi annyit eszik, amennyit, nem kevesebbet….. Szerintem tudomásul kell venni, a modellakksikat 2, max 3 szezonra tervezik és ennyi, ezt csak csökkenteni lehet a kíméletlen üzemmel…… az jár jobban, aki a mezőn tud tölteni, és betesz az akksiba 2-400 töltést ez idő alatt. Nekem sajna tipikusan olyan 40-60 töltés jön össze ez idő alatt….. mert csak otthon töltök….. Ja, és persze van a gagyi akksi, ami még egy szezont se bír, de azzal még szerencsére csak hírből találkoztam, illetve egyszer vettem kb 5 éve egy magyar zugárustól 3-at, azok borzalmasak voltak. Nem puffadtak kicsit sem, de egy szezon alatt megnőtt annyira a belső ellenállásuk, hogy 10c-vel használhatatlanokká váltak……. Szóval, kb 3 szezon és nincs szabály, csak remény és szerencse…..

Egyébként a profi töltő dolgot szerintem túlmisztifikálják sokan….

egy töltőnek töltéskor balanszolnia kell. Ez azt jelenti, hogy az akku betápján adja be a szükséges áramot, és a balanszcsatin pedig valamekkora segédárammal (úgy emlékszem ez általában párszor 100mA) az esetleg kicsit siető cellákat beterheli, ezzel BIZTOSÍTJA, hogy töltéskor SOHA egyik cella se menjen 4.2V fölé. És a töltés vége felé minden cella néhány század volt pontossággal 4.2V legyen. ennyi. Hogy ezt hogyan csinálja, milyen gyorsan csinálja, az akksi kímélése szempontjából tökre érdektelen…..

Ezoterikus körökben terjednek infók, hogy bizonyos Teslához mérhető nagykoponyák kidolgoztak spéci töltési eljárásokat, amivel sokkal gyorsabban és sokkal hosszabb akku élettartammal lehet tölteni, de ez még nem a mi dolgunk, ilyen töltőt nem lehet venni semmilyen boltban sem…..

Amúgy, ha az akksi nagyon jó minőségű (értsd a cellák nagyon azonosak), még balanszolni se kéne, hisz sorba vannak kötve, így pontosan egyforma hatások érik őket (főleg 2s-nél, ahol még a hőterhelés is azonos), akkor nem is kell(ene) balanszolni, mert EGYFORMÁK (elméletben), de a gyakorlati tapasztalat szerint, azért kell az….

Nekem egyszerű balanszolós töltőm van:

Max 6 cellás balanszeres töltő

Méghozzá 5 db, hogy tudjak párhuzamosan tölteni. Azon túl, hogy pár év használat után az egyik tönkrement, és újjal pótoltam más gond nem volt velük. Dolgoznak…..

2020.07.27.

Van egy olyan tervem, hogy építek egy 10 pakkot (3s) párhuzamosan tölteni képes töltőt, ahol 4.1V-ban maximálom a töltési feszültséget. Mivel jövőre jó eséllyel aktuális lesz akkupakkok beszerzése, kipróbálhatom, hogy van-e élettartalom növelő hatása, ha 4.2V helyett 4.1V-ban maximalizálom a töltési feszültséget. Meglátjuk.