2026.01.11.
3D printer selection criteria /translated with Google Translate/
A 3d nyomtató 3 dimenziós tárgyak felépítésére való. Van több működési elvű rendszer, ez helyen csak az FDM, azaz anyag felrakó, azon belül is műanyag huzal adagolású, azaz tekercses filamamentet használó eszközökről írok. Ezt a műanyag filamentet egy tekercsről (tipikusan 0.75-1kg, kb 300m) egy extrudernek nevezett motor-fogaskerék berendezés tolja be egy fejben(hootend) lévő olvasztó fuvókába (nozzle). Ezt a fejet valamilyen mechanizmus mozgatja 3d-ben egy tárgyasztal felett. Erről van több oktató video is a youtube-on, én hirtelen Dr. Gáspár Igor munkáit javaslom:
A legegyszerűbb nyomtató az úgynevezett táncoló asztalú megoldás, ahol az x-z tengely mozgatja a fejet, az y tengelyt az asztal mozgatja. Ennek talán a legszebb a nyomtatási képe, de a mechanikai tulajdonságai (mozgatandó tömeg nagysága) miatt a leglassabb. pl.:
A manapság használt egyre terjedőben lévő megoldás az u.n. corexy nyomtató, ahol a nyomtatási terület egy „kocka” vázban van, és az xyz motorok nem mozognak a fejjel, csupán szíjakon keresztül mozgatják. Ez egy lényegesen gyorsabb, kisebb mozgó tömeggel rendelkező megoldás, azonban a nyomtatási kép, az összetettebb irányítási igény miatt kissé alatta marad az előzőnek. Én ezt a megoldást tartom szerencsésebbnek. pl:
Ha nyomtatót szeretnénk választani, fontos szempont, ami eldöntendő, hogy milyen gördülési csapágyrendszerrel választjuk a nyomtatót. Ezeken a csapágyakon gördül a fej az x-y-z irányba. Leszögezendő, hogy bármely csapágyrendszer lehet jó és lehet silány. Ez egyedi kérdés.
| A legrégebbi megoldás az ú.n. gumigörgős megoldás, amikor egy gumi futófelülettel ellátott csapágy gördül az alu vázban kialakított V horonyban. Ennek a megoldásnak előnye, hogy olcsó, és rendszeres beállítás mellett tökéletes lötyögésmentességet biztosít, rendszeres beállítás mellett. Azaz rendszeresen után kell állítani. Ha egy gumigörgő hosszabb ideig nem mozdul, akkor a gumi képes a horony állandó nyomására maradandóan kráteresedni. Aminek következményeként onnantól kezdve ütni fog. Onnantól csereérett. Magam nem tartom praktikusnak. |  |
| A következő megoldás esetén gördülőcsapágy van használva, azonban, azon nem gumigyűrű a „futófelület”, hanem, félkör horony van a palástján, ami rúdcsapágyakon gördül. Ez eggyel jobb megoldás abból a szempontból, hogy nincs benne gumi, azaz ritkábban kell utánállítani, nem kráteresedik. |   |
| Ezen példákkal ellentétben a következő megoldásban rúdcsapágyokon csúsznak lineáris hüvelycsapágyak. Ez egy olyan megoldás, ahol nem szükséges (és nem is lehet) utánállítani, de megfelelő minőségű csapágyak esetén a kotyogás nem okoz jelentős problémát. Én ezt találom egy kellemes középútnak a minőség, az ár és a karbantartás igény között. |  |
| A legdrágább és igényesebb megoldás, amikor lineáris síncsapágyakat használnak, hozzá passzoló csapágyszánnal. Manapság egyre több elérhető árú nyomtatón használják ezt a jó megoldást. |  |
Az adattranszfer kérdése is fontos, klasszikus esetben sd kártyát vagy pendrájvot kell dugdosni a pc-be és a nyomtatóba, így lehet a g-code-ot áttenni. Ez manapság már elavult megoldás, jobb, ha a nyomtató hálózatba köthető (utp vagy wifi)
A nyomtató vezérlése is vegyes képet mutat. A klasszikus esetben, minden utasítást és beállítást a nyomtató kijelzőjén, a saját beviteli eszközén lehetett megtenni. Ennél már modernebb megondás, ha hálózaton keresztül, jellemzően a szeletelő szoftverből ezek a paraméterek állíthatóak. A legmodernebb megoldás, amikor a nyomtató gyártója kiadott egy mobil appot, amin ezek a beavatkozások elvégezhetőek. Ez jó dolog, azonban azt nem tartom előnyösnek, amikor egy nyomtató már lokális hálózatból nem elérhető, kizárólag online, a gyártó (jó eséllyel kínai) szerverén (felhőjén) keresztül lehet vezérelni. Ez utóbbit nem javaslom.
A nyomtató vezérlőszoftverét tekintve jelenleg három féle megoldás terjedt el. A régebbi, kifutó modellek esetében u.n. Marlin firmware működik. Ez nagyon jó offline használatra, de semmiféle hálózatos funkciót nem támogat és elég lassú vezérlést szokott eredményezni. Vannak cégek, akik saját zárt rendszert készítenek, pl Bambu lab, anycubic, ezek lehetnek jók, de eléggé kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a felhasználót, jogosan metül fel a kérdés, hogy mi lesz, ha a gyártó online támogatása megszűnik? A harmadik megoldás az u.n. klipper rendszerek, ami tulajdonképpen egy szabvány linux rendszeren futó speciális szabad szoftverű 3d nyomtató célszoftver, teljeskörű http kezelés támogatással.
Tartalék alkatrészek beszerezhetősége. Itt az talán a jobb választás, ha egy régebben létező céget keresünk, akiről feltételezhető, hogy lesz még egy pár év múlva. Sajnos betárazni alkatrészeket már értelmetlen, mert a nyomtatók olyan bonyolúltságot és egyediséget értek el, hogy szinte lehetetlen tartalék alkatrészt tárolni, nem tudhatjuk, mire lehet szükség. És általában nincs semmire. Ha mégis, drukkoljunk, hogy éppen lesz ami kell.
Az én tapasztalataim szerint ezen szempontok értékelésével kell nézni teszteket, cikkeket és a rendelkezésre álló pénz mennyiségétől függően lehet dönteni. Mindenképp olyan helyről érdemes rendelni, ahol a garanciális ügyintézés lehetősége adott, ingyenes visszaküldéssel. Én már küldem vissza vadonat új nyomtatót, mert gyártási hibás volt. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy a vételnél beixeltem a visszaküldési biztosításra 2-3 ezer forintot.
| Egy nyomtató üzemeltetésénél általam fontosnak tartott kérdések: | Az én szubjektív választásom: |
| A nyomtató legyen táncoló asztalos vagy kocka? | kocka (corexy) |
| A csapágyazás típusa? | lineáris hüvelycsapágy |
| Extrák? | auto leveling, allmetal hotend >=300C, asztal>=100C, zárt nyomtatótér |
| Adattranszfer? | hálózatos |
| Nyomtató vezérlés? | offline, hálózatos működés lehetősége open-source szeletelőn keresztül. |
| Az extrúder dirrekt vagy bowden? | dirrekt. |
Eddig jó tapasztalatokat szereztem ezen webáruházaknál:
Jusson eszetekbe, a fontos, hogy úgy vegyétek a nyomtatót, hogy lehetséges legyen reális költséggel (akár ingyen) az esetleges visszaküldés.