NiCd felejtõs. A NiMh -bõl mostanában kerültek piacra az u.n. ready2use, azaz ready to use, azaz rögtön használható akksik. Ez azt jelenti, hogy az önkisülésük olyan lassú, hogy a gyárban belerakott töltöttség több mint 80%-a rendelkezésre áll benne. A gyakorlatilag ez egy olyan NiMh cella, ami kb 1 év tárolás alatt veszíti el a töltöttségének kevesebb mint 20%-át. Ezek már nagyon jól használhatóak. Repülõbe, dirrektbe talán kicsit nehéz, oda lipo való, de rádióba tökéletes. cellánkénti kivezetés TELJESEN FELESLEGES ugyanis a C/10-es töltéssel bátran tölthetõ korlátlan ideig töltõn hagyható.

Használat
Egy-egy pakkban a bennük lévõ cellák sohasem teljesen azonosak (kivétel a nagyon drága válogatott pakkok, melyek a használat során ugyis széthangolódnak), ezért a pakk terhelésénél, mindig lesz egy cella, ami hamarább merül le, mint a többi. Ez a cella a mélymerülés következménye képpen úgymond átpolarizálódik (a rajta lévõ feszültség póusai felcserélõdnek), és ettõl hamar tönkremegy. Innetõl kezdve nem energiát tárol, hanem a pakk veszteségi ellenállását növeli sokszorosára. Ezért a pakk használata során ügyelni kell arra, hogy ne legyen addig lemerítve, amíg a leggyengébb cella is teljesen kimerül. Használat után pedig az egész pakkot merítõ tálcán cellánként egyenlõen ki kell meríteni. Ennek kapcsolását mutatja a mellékelt kép. Ha a merítés minden cellára megtörténik (elvileg 0.8V-ig, de nekem bevált a diódák által szolgáltatott, 0.65V is), akkor lehet az egész pakkot egységként feltölteni. Mivel az eredõ kapacitást úgyis a leggyengébb cella határozza meg, nincs jelentõsége a cellánkénti töltésnek. Amennyiben a használt modell feszültségszabályzója nem figyeli elég korrektül az akkupack merülését és nem kapcsol ki idejében, illetve akkora különbségek vannak a cellák között, hogy nem is kapcsolhat ki megfelelõ szintnél, akkor csak a tapasztalat segít abban, hogy mikor hagyjuk abba a használatát.

Töltés
Az akkupakkot tölteni a névleges kapacitás 10%-val elegáns. A gyakorlatban fel szoktak menni a 20-30%-áig. Ez felett azonban már problémák adódhatnak. Jó megoldást gyári töltõt vásárolni, de csak olyat szabad, ami Lipo, LiIon és fõleg A123 akksi töltésére is jó, mert az tekinthetõ úgyis egy jövõbe mutató megoldásnak (errõl késõbb bõvebben), ennek hiányában sincs baj, vásároljunk egy az akkupakk (7 cella, 8.4V, 1100mAh)) névleges feszültségét 50-60%-osan meghaladó maximális feszültségû olcsó dugalj-tápegységet (12V, 500mA) egy kb 25 Ohmos 2W-os ellnállást és egy idõkapcsolót. Az akkupackot töltsük az ellenálláson keresztül, miközben mérjük az akku kapocsfeszültségét. Amíg a kapocsfeszültség lassan nõ, addig minden ok. Amikor a töltés dacára a kapocsfeszültség csökkeni kezd, akkor kész. Legközelebb már nem kell méricskélni, az idõkapcsolón állítsunk be annyi idõt, amennyi idõ alatt idáig eljutottunk és kész. Persze ne feldkezzünk meg arról, hogy a használat után, a töltés elõtt a pakkot cellánként a merítõpadon homogenizáltuk (azaz minden celát egyforma 0.8 (0.65) V-ra lemerítettünk (homogenizálni a NiCd pakkokat kötelezõ, NiMh-et csak akkor, ha C/10-nél nagyobb árammal töltjük)).

Ha valaki az akkupakk élettartalma miatt be akarja tartani a 0.8V-os minimális feszültségszintet sütõtálcázáskor is, akkor javaslom, hogy a mellékelt rajzon a diódával sorosan tegyen be egy második u.n. shottky diódát, aminek a nyitó feszültsége kb 0.2-0.3V, ami hozzáadódik a Si Dióda 0.6-0.7V-jához, az ellenállás értékét meg vegye le 0.2 Ohm-ra.

Amenniyben egy töltési ciklusnál azt tapasztaljuk, hoyg az akku erõteljesen melegedni kezd, akkor túltöltés esete forog fenn, eltévesztettük a helyes idõ beállítását, vagy az akkupakkunk kapacitása csökkent erõteljesen. Ez esetben meg kell vizsgálni, hoyg csak egy vagy két cella romlott el, vagy teljeskörû elhasználódásról van szó.

Tuti töltés
Idõközben az adóm kivételével minden más eszközömbe lipo akksi került. Az adóban viszont van egy 8 cellás 1600mAh-s NiMh pakk. Ehhez kerestem egy olyan megoldást, hogy ne keljen vele sokat vacakolni.... Ehhez építettem egy C/10-es áramgenerátort (ez a gyakorlatban 126mA-rt ad le, tehát még C/10 sincs), és azt teszem rá a pakkra éjszakára. Mivel a NiMh-nek a memória effektusa nincs, ezért homogenizálni 10%-os töltés mellett nem kell (gyorstöltésnél kell!). Az akkuk gyári ajánlása szerint az élettartalmának az a legjobb, ha sohasem sütjük 60% alá, és 10%-kal töltjük. Itt viszont nem számít mennyi ideig, a 10%-os túltöltést korlátlanul elviseli. Amikor elkezd melegedni, akkor már kész, le lehet venni a töltõrõl.

A celláim doksiját a jobb oldali kép alatti linkre kattintva lehet megnézni.

Ha most repülék NiMh pakkokkal akkor építenék egy olyan töltõt, ami párhuzamosan tud tölteni annyi pakkot, amennyim csak van C/10-zel. Így egy éjszaka minden pakkom full lenne, és nem kéne tökölni a homogenizálással.

Ugye az tiszta, hogy C=az akku cella névleges kapacitása. Tehát az én példámnál C=1600mAh, tehát C/10 az 160mA-re adódik.

Lipo akkupakkokat már nem szabad barkácsolni, azt készen meg kell venni!

Használatos a 2 és 3 cellás pakk. Lassabb vitorlázókhoz, kefés motorokhoz jellemzõen a 2 cellás a használt modell, erõsebb 3 fázisú motorokhoz, 3D-s mûrepülõ gépekhez javasolt a 3 cellás megoldás (vagy mostanában akár 4-5-6 cella).

Az akksi használatakor célszerõ figyelemmel kísérni, hogy töltéskor mennyi mAh megy bele vissza. Ebbõl tudod pontosan megítélni, hogy mennyi tartalék maradt az akksiban. Azaz, a legközelebbi repüléskor inkább rövidíteni kell a repidõt, vagy lehet nyújtani.

Az akksi feszültsége erre semmiféle támpontot nem ad. A feszültség csak annyiban bír jelentõséggel, hogy 3-3.5V alá csak az akksi károsodásával lehet meríteni.

Igazából azt mondják, hogy lehetõleg 40, de minimum 20%-ot benn kell hagyni az akksiban, ha kímélni akarjuk. Ezt pedig nem lehet feszültségbõl megállapítani, csak a visszatöltött mAh-okból....

Szóval ez az egyik, ha nem a legfontosabb paramétere az akksi mûködésének figyelemmel kísérésének.

Lipo akkuk jelölése

pl.: 1050mAh 3s1p 20C azaz 1050mA tud leadni 1 órán keresztül, vagy ennek sokszorosát tört órán keresztül. Merthogy az átlag leadott áram * a leadás ideje = leadott kapacitás. 3 soros és 1 párhuzamos cellát tartalmaz, azaz 3 db soros cellája van (tehát a kapocsfeszültsége a 3 cella feszültségének összege) és 20C árammal, azaz 20*1050mAh, azaz 21A-rel süthetõ maximum.

Én az 1050mAh-s akksiaimból, olyan 800-850mAh-t szoktam kirepülni 5 perc alatt, azaz 0,8Ah/(5/60h)=9.6A, tehát a repülõm átlag fogyasztása 9.6A.

Tulajdonságai hasonlóak a LiPo-éval, csak nem annyira kényes, és valamivel nehezebb a fém ház miatt. A cella maximális feszültsége itt 4.1V, a minimális mint fenn. Mechanikusan szilárdabb, kevésbé sérülékeny, nagyobb árammal tölthetõ, és robbanásra nem hajlamos. Tönkretenni jellemzõen két módon lehet, a túl nagy árammal való kisütéssel, és a cella feszültségének határértéken kívülre húzásával. Egyik esetben sem robban, csak tönkremegy némán.

A legújabb hírek szerint kijöttek újabb LiIon cellák, amik a LiPo cellákkal azonos módon kezelendõk (kapocsfesz max 4.2V), és a tömegük csupán kb 20%-kal nehezebb a Lipoknál. No, ez már egy életképes alternatíva. Meglátjuk mennyire terjednek el a gyakorlatban.

Lényegesen kevesebb gond van velük, mint a Nixx-es pakkokkal. NAgyon kell ügyelni a cellafeszültség betartására. Liion pakkokat célszerû feltöltött állpotban tárolni, hogy minél késõbb érjék el a mélykisülést (jellemzõen több év alatt) használat elõtt, vagy további tárolás miatt nyugodtan lehet rátölteni. A gyári ajánlás szerint a cellák nem hajlamosak a széthangolódásra, de a tartósság érdekében célszerû cellánkénti feszültséghatárolással tölteni. A masszív cellakialakítás miatt a szervizcsatlakozó utólagos beépítése javallott. Töltés elõtt lemeríteni nem szükséges. Sajnos tényleges használati tapasztalat még nincs mögöttük, késõbb lesz, most 3-at kezdek üzembe állítani.

Ha cellánként határolt töltõt szeretnénk építeni, nagyon olcsón akkor íme a lehetõség. Az áramkör megépítése után be kell állítani a trimmer potméter segítségével, a 4.1 (liion), v. 4.2V-os (LiPo), 3.6V (A123) maximális cellafeszültésget és hajrá. A kapcsoláson lévõ áramgenerátor jelen beállítások mellett 1A-rel tölt. Az 1.25 Ohmos ellenállás változtatásával lehet állítani ezen. Figyeljünk, hogy Liponál max 1C lehet a töltõáram.

Ennél a roppant egyszerû töltõnél a cella nem tud túltölteni, ez garantált. a BD 434-es tranyókat masszív hûtõventillátorral ellátott hûtõbordára kell tenni, én pc processzorhûtõ bordát a saját ventillátorával használtam fel. Az elsõ bekapcsoláskor be kell állítani a cellánkénti feszültséget (vigyázzunk, a tesco gazdaságos olcsó mûszerek akár 1-2 tized voltot is csalhatnak, az pedig itt nagyon kritikus), ha ez megvan, a mûszerrel meg kell mérni, a cella csatlakozó rövidzárásával, hogy a maximális töltõáram a kívánt 1A legyen.

A NiCd-es akkukkal sok a baj. Elsõsorban azért, mert rengeteg cella kell bele, és ahány cella, annyi hibalahetõség, annyit kell sütni, figyelni, mérni.

A NiMh sokkal jobb! Ha valaki egy nyugodt vitorlázó vagy tréner gépbe használja, és rááll a 0.1C-s töltésre, akkor nagyon jól használható, megbízható technika. Nehéz, de jó. Kb 120g mellett ad le 8-10A-ert 1000mAh körüli kapacitással, 8v körül.

A LiPo akksik kb 90g körül adnak le 1000mAh körül 11V-os névleges feszültségen 10-20A-rt. Azonban nekem az évek alatt kb 20 pakk járt a kezeim között. Középkategóriás pakkok. Ezek kb fele tönkrement 3-15 start után. A másik fele olyan 30-40 start körül jár, és bizony puffadtak kicsit. Több lipot asszem nem veszek.

A Liion pakk nehéz, és nem eléggé terhelhetõ. Van már jobb alternatíva

Most Az A123-as pakk a favorit. Egyelõre 1 gépem van ráállítva. Azzal próbálgatom. Kb 120g súllyal ad le 1100mAh-s kapacítással, 10V névleges feszültség mellett max 30A-rt.

Ne feledjétek egy akku feszültsége sohasem mérvadó, a maradék töltöttségi szintjére nézve.

Különbözõ akksiknak, de ugyanannak az akksinak is változik a hónapok, évek alatt, hogy milyen üresjárati kapocsfeszültséghez milyen maradék töltöttségi szint kapcsolódik.

Ha lenne, olyan akkuõr "csipogó" ami nem pillanatnyi feszültséget mér, hanem az átfolyt áram alapján integrálná a kivett energiát, az tökéletes, de olyanról még csak logger formájában hallottam.

Az egyetlen hiteles adatot az szolgálja, hogy töltéskor mennyi mAh megy vissza bele. A BKV honlapján a tesztelt elektromos buszok esetében a gyártó azt köti ki, hogy az akku élettartalma szempontjából ne merítsék soha 40% alá. Én a lipoimnál is ezt igyekszem tartani (természetesen a laptomomnál, meg a telcsimnél is, de az más tészta), azaz, ha egy új repcsit repülök be, akkor relatív rövid repidõvel (mondjuk 4 perc) repülök 10-15 startot, az akkukat rendre feltöltöm, és töltéskor látom, hogy átlagosan mennyi mAh ment ki belõlük. Ehhez mérten korrigálom úgy a repidõt (amit a rádió stopperével mérek), hogy átlagos esetben 40% körül maradjon leszállás után az akkuban....

Nagyjából mindegy milyen, de....

Ne legyen ócska....

Legyen, az anya része teljesen érintés védett....
Legyen a 2 pólusa összetokozott (ne külön lengõ)....
Legyen olcsó....

Én erre a PC-kben használt vinyó csatlakozót találtam alkalmasnak. Az 4 pólusú, így mindjárt közösítek 2-2 érintkezõt, ami duplázza a mgebízhatóságot. Y kábel (táp elosztó) formájában szoktam venni. Így 150-250 forintért jutok 1 anya és 2 apa csatlakozókhoz.

Az akksira természetesen az anya csatlakozó megy, mert az védettebb a véletlen rövidzárás ellen.

Eddig olyan 50-100 startot mentem eggyel, vagy dupla ennyit 3 db-bal. eddig jól mûködik.

update 2011.
Átálltam erre a csatira. Amikor az elsõ lipoimat vettem ez volt rajtuk. Most már nem. Pech. Így minden lipon cserélem, amit mostanában veszek. Aki most vesz lipokat, az igyekezzen olyanokat választani, amik egyforma csatival rendelkeznek. ja és a töltõn is az a korrekt, ha ugyanolyan van... ha nem, akkor marad a cserebere... ez esetben viszont figyelni kell rá, hogy egybõl rendeljen az ember csatikat is a dolgokkal....