Repülő hajtáslánc kalkuláció

Adott egy repülő. Azt valamivel hajtani kell. Ehhez praktikusan kell egy szabályzó, egy motor, meg egy propeller.

Én úgy szoktam saccolni, hogy a hajtáslánc vonóereje vitorlázónal alulról közelítse a gép összsúlyát, műrepülőnél kissé haladja meg azt. Amúgy vitorlázónál, egyszerűbb esetben elég a súly bő fele is.

A paraméterekről:

  • Szabályzó. 2 érdemi paramétere van, egyrészt a cellaszám. ez azt jelenti, hogy hány cellás LiPo akksit bír el. Ez manapság általában 2-4. Nekünk célszerű minimum 3 cellásat venni. A másik paramétere a terhelhetősége. Ezt két számmal szokát megadni, pl: 25/30A-es. Ez azt jelenti, hogy tartósan 25A áramot bír el, de pár másodpercig 30A-rel is terhelhető. A szabályzót úgy kell méretezni, hogy minimum 20%-kal nagyobb áramot bírjon el, mint a használt motor maximális áramfelvétele.
  • Motor: 3 fő paramétere van: 1.: a súlya. Általában a kész repülő összsúlyának 10%-át adja. 2.: terhelhetősége: Az a maximális áram, amit elbír. 3.: fordulatszáma (kv). Ez azt jelenti, hogy a méretezése szerint 1V feszültség hatására hány fordulatot tesz meg percenként maximum. Manapság általában 1000-1200-1400-as motorokat szoktunk használni. Kis propeller átmérőhöz nagyobb kv kell, hogy a kívánt teljesítményt leadja a hajtáslánc. Nagyobb fordulaton viszont romlik a propeller hatásfoka. Pl egy Easy Starba, ahol nagyon pici propeller fér el, oda 2200kv körüli motort javaslok, de egy extrába, ahol símán elfér egy 9"-os, vagy 10"-os propeller, oda elég a 1000 v. 1200-es motor is. A motoroknél még van egy fontos fogalom: Outrunner, ami azt jelenti, hogy a motor forgórésze kívül van. Azaz a motor hengeres háza együtt forog a tengellyel és inrunner, azaz a tengely forog a ház áll. Bármelyikkel meg lehet csinálni a motorozást. Az outrunner motorok olcsóbbak, kedveltebbek, pl azért mert nyomatékosabbak és jobb a hűtésük, viszont szokszor macerásabb a beépítésük. Én arra szoktam figyelni, hogy a motort ne terheljem 60%-nál jobban. azaz, ha egy motor Mondjuk 35A-es, akkor kb 20-22A-rel terhelem max.  A max terhelést statikusan értem. Ez azt jelenti, hogy a repülőt felszerelem repkészre, megfogom a kezembe, és max gázon, tele akksival, megmérem az átfolyó áramot. A valós repülésnél ekkora áram csak a felszállás kezdetén lesz, mert utána, ha a repülő már a levegőben van, akkor a sebessége miatt már kisebb áramot fog fogyasztani.
  • Propeller: 3 paraméterével szoktam foglalkozni. Az első az anyaga. Itt meg kell említeni, hogy a fa propellerek állítólag merevebbek, jobbak. Én keményebb, műanyag propellert szoktam használni. Vitorlázóba jobb a visszahajló propeller (a szabályzóba be kell kapcsolni a féket, hogy be is csukódjon sikláskor), műrepülőnél általában merevet szoktam használni. a másik paraméter a mérete ezt két számmal szokták jellemezni, pl.: 9x6. Ez azt jelenti, hogy 9" (9x25,4mm) átmérőjű és összenyomhatatlan közegben egy körülfordulásra 6" (6x25,4mm)-t halad. 1M  körüli műrepülőkbe (6-700g súlynál) én 9x6-os propellert szotam használni 1100kv körüli motorral (egy műrepülőnek olyan 60-70km-es propellerszelet kell méretezni, egy vitorlásnak lehet kicsit kevesebb is).


Mindezek méretezéséhez ad támpontot ez az ingyenes program: Drivecalc

Alább látható egy lehetséges Easy Star hajtáslánc: 

http://www.drivecalc.de

 

A hajtáslánc akkor van jól méretezve, ha egy-egy örömteli repülés után se a motor, se az akku, se a szabályzó nem melegebb, mint olyan 40-45 fok.

Jut eszembe.... illetve figyelmeztettek... :)
A légcsavarnak 1000 km/h feletti kerületi sebesség felett jelentősen romlik a hatásfoka...

RC modellezés


Ma:

2017. Szeptember 25. Hétfő,
Eufrozina, Kende napja van.

A weblapról:

Ezt a lapot kedvtelésből csinálom, ha épp ihletem van. A rajta lévő tartalom távolról sem teljes. Alakul még....

update: rendszertelenül.....