Akkupakkok szakszerû kezelése

2011. A sok-sok hozzányúlás-bõvítgetés miatt a tartalom néhol egy kicsit össze-vissza, redundáns. Sebaj, egyszer nekiállok, és szépen átstruktúrálom, de addig is fontos és nélkülözhetetlen információkat nyújt az elektromos modellezésnél használt akkuk és töltésük témakörében, ajánlom figyelmébe.




NiCd és NiMh

NiCd: Egy egy cella feszültsége 0.8V-1.4V-ig változik, névlegesen 1.2V.
Memória effektussal rendelkezik (csak annyi energia nyerhetõ ki belõle, amennyi a legutóbbi töltéskor belement, azaz ha véletlenül egy 90%-ban töltött cellát töltõre teszünk, akkor abból a késõbbiek folyamán, már csak a névleges kapacitás 10%-a nyerhetõ ki. Ez a kapacitás csökkenés végleges.)
Nem károsítja a rövid ideig tartó 0V-ra való merülés.
Töltés után, a tárolás során gyorsan veszít a benne tárolt energiából (célszerû részlegesen töltött állapotban tárolni, és használat elõtt cellánként, sütõtálcán meríteni, és utána pakk-ként feltölteni).
Bár elviseli a nagyáramú kisütést, erõs melegedéssel (magas veszteséggel) reagál.
Kapacitása gyorsan csökken a normális használat esetén is.
Átpolarizálódás erõsen károsítja.


NiMh: Egy egy cella feszültsége 0.8V-1.4V-ig változik, névlegesen 1.2V (egyes típusú cellák, friss töltés után elérhetik az 1.5V-ot. Ez nem baj. Kisütéskor a feszültsége gyorsan csökken 1.2V körülire, majd 1V körülre. Amikor az alá esett, akkor már nagyon a töltéseinek a végén jár. Memóriaeffektus nincs. Károsítja a 0.8V alá merülés, ezért tilos a rövidrezárt, és a hosszúidejû töltetlen állapotban tárolás.
C/10-zel való túltöltés korlátlanul elviseli.

Minden akkupack eredõ kapacitását a benne lévõ leggyengébb cella határozza meg. Ezért ha az akkupack az elvártnál lényegesen kisebb teljesítményt ad le (lásd A Junir Fly 25-tel történtek), akkor vélhetõleg egy vagy több cella cserére szorul.
Akkupakk vásárlásakor elsõdleges szempont, az olyan mechanikus kivitel, hogy egy-egy cella házilag is cserélhetõ legyen (azaz a cellák egymással párhuzamosan legyenek fóliázva, sohasem hengeresen egymással sorba!) Illetve javaslom szoló cellák beszerzését, amibõl házilagosan lehet (kell) pakkokat alkotni.
Ha pakkot veszünk, csak olyat vegyünk meg, amihez kapható cellaazonos szóló pótcella.
Minden gyári pakkot utólag, az általunk készítettet eredendõen fel kell szerelni cellánkénti kivezetéssel a sütõtálca részére.
Törekedjünk a jóminõségû csatlakozók használatára a pakk és a modell között, a pakkon belül forrasztást kell használni.
Mivel 0.1C vel való töltést (akár túltöltést), szinte korlátlanul elviselik, ezért az akkupak celláinak széthangolódása ellen jó megoldás, ha a pakkot 0.1C-vel 14-15 órán át töltjük. Nagyobb áramú töltés elõtt kiegyenlítést kell végezni.

 


Update 2011

NiCd felejtõs. A NiMh -bõl mostanában kerültek piacra az u.n. ready2use, azaz ready to use, azaz rögtön használható akksik. Ez azt jelenti, hogy az önkisülésük olyan lassú, hogy a gyárban belerakott töltöttség több mint 80%-a rendelkezésre áll benne. A gyakorlatilag ez egy olyan NiMh cella, ami kb 1 év tárolás alatt veszíti el a töltöttségének kevesebb mint 20%-át. Ezek már nagyon jól használhatóak. Repülõbe, dirrektbe talán kicsit nehéz, oda lipo való, de rádióba tökéletes. cellánkénti kivezetés TELJESEN FELESLEGES ugyanis a C/10-es töltéssel bátran tölthetõ korlátlan ideig töltõn hagyható.



Nixx cellákból álló akkupakkok kisütése-töltése

 

Használat
Egy-egy pakkban a bennük lévõ cellák sohasem teljesen azonosak (kivétel a nagyon drága válogatott pakkok, melyek a használat során ugyis széthangolódnak), ezért a pakk terhelésénél, mindig lesz egy cella, ami hamarább merül le, mint a többi. Ez a cella a mélymerülés következménye képpen úgymond átpolarizálódik (a rajta lévõ feszültség póusai felcserélõdnek), és ettõl hamar tönkremegy. Innetõl kezdve nem energiát tárol, hanem a pakk veszteségi ellenállását növeli sokszorosára. Ezért a pakk használata során ügyelni kell arra, hogy ne legyen addig lemerítve, amíg a leggyengébb cella is teljesen kimerül. Használat után pedig az egész pakkot merítõ tálcán cellánként egyenlõen ki kell meríteni. Ennek kapcsolását mutatja a mellékelt kép. Ha a merítés minden cellára megtörténik (elvileg 0.8V-ig, de nekem bevált a diódák által szolgáltatott, 0.65V is), akkor lehet az egész pakkot egységként feltölteni. Mivel az eredõ kapacitást úgyis a leggyengébb cella határozza meg, nincs jelentõsége a cellánkénti töltésnek. Amennyiben a használt modell feszültségszabályzója nem figyeli elég korrektül az akkupack merülését és nem kapcsol ki idejében, illetve akkora különbségek vannak a cellák között, hogy nem is kapcsolhat ki megfelelõ szintnél, akkor csak a tapasztalat segít abban, hogy mikor hagyjuk abba a használatát.

Töltés
Az akkupakkot tölteni a névleges kapacitás 10%-val elegáns. A gyakorlatban fel szoktak menni a 20-30%-áig. Ez felett azonban már problémák adódhatnak. Jó megoldást gyári töltõt vásárolni, de csak olyat szabad, ami Lipo, LiIon és fõleg A123 akksi töltésére is jó, mert az tekinthetõ úgyis egy jövõbe mutató megoldásnak (errõl késõbb bõvebben), ennek hiányában sincs baj, vásároljunk egy az akkupakk (7 cella, 8.4V, 1100mAh)) névleges feszültségét 50-60%-osan meghaladó maximális feszültségû olcsó dugalj-tápegységet (12V, 500mA) egy kb 25 Ohmos 2W-os ellnállást és egy idõkapcsolót. Az akkupackot töltsük az ellenálláson keresztül, miközben mérjük az akku kapocsfeszültségét. Amíg a kapocsfeszültség lassan nõ, addig minden ok. Amikor a töltés dacára a kapocsfeszültség csökkeni kezd, akkor kész. Legközelebb már nem kell méricskélni, az idõkapcsolón állítsunk be annyi idõt, amennyi idõ alatt idáig eljutottunk és kész. Persze ne feldkezzünk meg arról, hogy a használat után, a töltés elõtt a pakkot cellánként a merítõpadon homogenizáltuk (azaz minden celát egyforma 0.8 (0.65) V-ra lemerítettünk (homogenizálni a NiCd pakkokat kötelezõ, NiMh-et csak akkor, ha C/10-nél nagyobb árammal töltjük)).

Ha valaki az akkupakk élettartalma miatt be akarja tartani a 0.8V-os minimális feszültségszintet sütõtálcázáskor is, akkor javaslom, hogy a mellékelt rajzon a diódával sorosan tegyen be egy második u.n. shottky diódát, aminek a nyitó feszültsége kb 0.2-0.3V, ami hozzáadódik a Si Dióda 0.6-0.7V-jához, az ellenállás értékét meg vegye le 0.2 Ohm-ra.

Amenniyben egy töltési ciklusnál azt tapasztaljuk, hoyg az akku erõteljesen melegedni kezd, akkor túltöltés esete forog fenn, eltévesztettük a helyes idõ beállítását, vagy az akkupakkunk kapacitása csökkent erõteljesen. Ez esetben meg kell vizsgálni, hoyg csak egy vagy két cella romlott el, vagy teljeskörû elhasználódásról van szó.

Tuti töltés
Idõközben az adóm kivételével minden más eszközömbe lipo akksi került. Az adóban viszont van egy 8 cellás 1600mAh-s NiMh pakk. Ehhez kerestem egy olyan megoldást, hogy ne keljen vele sokat vacakolni.... Ehhez építettem egy C/10-es áramgenerátort (ez a gyakorlatban 126mA-rt ad le, tehát még C/10 sincs), és azt teszem rá a pakkra éjszakára. Mivel a NiMh-nek a memória effektusa nincs, ezért homogenizálni 10%-os töltés mellett nem kell (gyorstöltésnél kell!). Az akkuk gyári ajánlása szerint az élettartalmának az a legjobb, ha sohasem sütjük 60% alá, és 10%-kal töltjük. Itt viszont nem számít mennyi ideig, a 10%-os túltöltést korlátlanul elviseli. Amikor elkezd melegedni, akkor már kész, le lehet venni a töltõrõl.

A celláim doksiját a jobb oldali kép alatti linkre kattintva lehet megnézni.

Ha most repülék NiMh pakkokkal akkor építenék egy olyan töltõt, ami párhuzamosan tud tölteni annyi pakkot, amennyim csak van C/10-zel. Így egy éjszaka minden pakkom full lenne, és nem kéne tökölni a homogenizálással.

Ugye az tiszta, hogy C=az akku cella névleges kapacitása. Tehát az én példámnál C=1600mAh, tehát C/10 az 160mA-re adódik.

 



LiPo

Könnyû, kis veszteségû, nagy kapacitású.
Ugyanakkor rendkívül kényes a túl nagy árammal való töltésre és kisütésre. Tölteni rend szerint a kapacitásával azonos árammal szabad, kisütni a tipusra jellemzõ értékkel, a kapacitásának 8-12-20 szorosával.
Hajlamos mechanikusan megsérülni.
Talán legnagyobb baj vele, hogy a fenti problémákat annyira nem tolerálja, hogy bármelyik okozhatja a cella robbanását. Ez komoly lánggal és repeszhatással jár (természetesen ez nem robbanóanyag, csak figyelni kell rá).
A cella maximális feszültsége 4.2V lehet (télen, fagyban javasolják, hogy csak 4.1V-ig töltsük õket), a minimális 3V. Ettõl eltérõ érték tönkreteszi. Ezért a töltése profi töltõt, vagy fokozott figyelmet igényel, különös tekintettel a tûzveszélyre.

Feltételen vigyázni kell a mechanikus sérülésekre! A képen látható az a gyári szervizcsatlakozó, ami a cellánkénti kivezetéseket tartalmazza a cellánként korlátozott cellafeszültségû töltéshez (egyszerûbb esetben normál 1 cellás töltésre alkalmas töltõvel csak egy-egy cellát töltenek egyszerre. ez is jó, csak lassú megoldás). Szállításkor, tároláskor célszerû félig tölteni a pakkot, mert akkor az önkisülés még sokáig nem viszi le 3V alá a cellafeszt, de már nincs benne akkora energia, hogy a robbanásveszély jelentõsen nõjön. Lipo cellák forrasztása ellenjavallot. Ezért a szervizcsatlakozó utólagos kiépítése nem javasolt. Amelyik pakkon gyárilag nincs, azt javasolt kisárammal (C/10) tölteni, illetve kerülni.

A kép alatt van egy webarchívum fájl, nagyon érdekes információk vannak benne lipo terhelhetõség témakörben.

 

 

Lipo akkupakkokat már nem szabad barkácsolni, azt készen meg kell venni!

Használatos a 2 és 3 cellás pakk. Lassabb vitorlázókhoz, kefés motorokhoz jellemzõen a 2 cellás a használt modell, erõsebb 3 fázisú motorokhoz, 3D-s mûrepülõ gépekhez javasolt a 3 cellás megoldás (vagy mostanában akár 4-5-6 cella).

Az akksi használatakor célszerõ figyelemmel kísérni, hogy töltéskor mennyi mAh megy bele vissza. Ebbõl tudod pontosan megítélni, hogy mennyi tartalék maradt az akksiban. Azaz, a legközelebbi repüléskor inkább rövidíteni kell a repidõt, vagy lehet nyújtani.

Az akksi feszültsége erre semmiféle támpontot nem ad. A feszültség csak annyiban bír jelentõséggel, hogy 3-3.5V alá csak az akksi károsodásával lehet meríteni.

Igazából azt mondják, hogy lehetõleg 40, de minimum 20%-ot benn kell hagyni az akksiban, ha kímélni akarjuk. Ezt pedig nem lehet feszültségbõl megállapítani, csak a visszatöltött mAh-okból....

Szóval ez az egyik, ha nem a legfontosabb paramétere az akksi mûködésének figyelemmel kísérésének.

Lipo akkuk jelölése

pl.: 1050mAh 3s1p 20C
azaz 1050mA tud leadni 1 órán keresztül, vagy ennek sokszorosát tört órán keresztül. Merthogy az átlag leadott áram * a leadás ideje = leadott kapacitás. 3 soros és 1 párhuzamos cellát tartalmaz, azaz 3 db soros cellája van (tehát a kapocsfeszültsége a 3 cella feszültségének összege) és 20C árammal, azaz 20*1050mAh, azaz 21A-rel süthetõ maximum.

Én az 1050mAh-s akksiaimból, olyan 800-850mAh-t szoktam kirepülni 5 perc alatt, azaz 0,8Ah/(5/60h)=9.6A, tehát a repülõm átlag fogyasztása 9.6A.



LiIon

 

Tulajdonságai hasonlóak a LiPo-éval, csak nem annyira kényes, és valamivel nehezebb a fém ház miatt. A cella maximális feszültsége itt 4.1V, a minimális mint fenn. Mechanikusan szilárdabb, kevésbé sérülékeny, nagyobb árammal tölthetõ, és robbanásra nem hajlamos. Tönkretenni jellemzõen két módon lehet, a túl nagy árammal való kisütéssel, és a cella feszültségének határértéken kívülre húzásával. Egyik esetben sem robban, csak tönkremegy némán.

A legújabb hírek szerint kijöttek újabb LiIon cellák, amik a LiPo cellákkal azonos módon kezelendõk (kapocsfesz max 4.2V), és a tömegük csupán kb 20%-kal nehezebb a Lipoknál. No, ez már egy életképes alternatíva. Meglátjuk mennyire terjednek el a gyakorlatban.

 



Liion akkupakkok kezelése

 

Lényegesen kevesebb gond van velük, mint a Nixx-es pakkokkal. NAgyon kell ügyelni a cellafeszültség betartására. Liion pakkokat célszerû feltöltött állpotban tárolni, hogy minél késõbb érjék el a mélykisülést (jellemzõen több év alatt) használat elõtt, vagy további tárolás miatt nyugodtan lehet rátölteni. A gyári ajánlás szerint a cellák nem hajlamosak a széthangolódásra, de a tartósság érdekében célszerû cellánkénti feszültséghatárolással tölteni. A masszív cellakialakítás miatt a szervizcsatlakozó utólagos beépítése javallott. Töltés elõtt lemeríteni nem szükséges. Sajnos tényleges használati tapasztalat még nincs mögöttük, késõbb lesz, most 3-at kezdek üzembe állítani.

 




LiFe, azaz A123

 

 

 

 

 

3.3V névleges feszültségû cellák fém tokozással. A megengedett feszültség tartomány: 2-3.6V Létezik 1100, és 2300mAh-s kivitelben. Nagyon jók a paraméterei, egy hátránya van, ugyanolyan teljesítmény mellett kb 50%-kal nehezebb a liponál. Viszont jóval nagyobb a leadható pillanatnyi teljesítménye és 10C-vel tölthetõ! Azaz 2 pakkal szinte folyamatosan lehet repülni vele terepen. Hihetetlen mire képes egy 4 cellás 2300mAh-s pakk egy kiló környéki géppel! Én a kisebbik 1100-as cellákból álló 3 tagú pakkal repítem a 800-as extrát. Jó.

 

 



Lixx toltõáramkör 1000 Ft-ból

 

Ha cellánként határolt töltõt szeretnénk építeni, nagyon olcsón akkor íme a lehetõség. Az áramkör megépítése után be kell állítani a trimmer potméter segítségével, a 4.1 (liion), v. 4.2V-os (LiPo), 3.6V (A123) maximális cellafeszültésget és hajrá. A kapcsoláson lévõ áramgenerátor jelen beállítások mellett 1A-rel tölt. Az 1.25 Ohmos ellenállás változtatásával lehet állítani ezen. Figyeljünk, hogy Liponál max 1C lehet a töltõáram.

Ennél a roppant egyszerû töltõnél a cella nem tud túltölteni, ez garantált. a BD 434-es tranyókat masszív hûtõventillátorral ellátott hûtõbordára kell tenni, én pc processzorhûtõ bordát a saját ventillátorával használtam fel. Az elsõ bekapcsoláskor be kell állítani a cellánkénti feszültséget (vigyázzunk, a tesco gazdaságos olcsó mûszerek akár 1-2 tized voltot is csalhatnak, az pedig itt nagyon kritikus), ha ez megvan, a mûszerrel meg kell mérni, a cella csatlakozó rövidzárásával, hogy a maximális töltõáram a kívánt 1A legyen.

 



Szerintem.......

 

A NiCd-es akkukkal sok a baj. Elsõsorban azért, mert rengeteg cella kell bele, és ahány cella, annyi hibalahetõség, annyit kell sütni, figyelni, mérni.

A NiMh sokkal jobb! Ha valaki egy nyugodt vitorlázó vagy tréner gépbe használja, és rááll a 0.1C-s töltésre, akkor nagyon jól használható, megbízható technika. Nehéz, de jó. Kb 120g mellett ad le 8-10A-ert 1000mAh körüli kapacitással, 8v körül.

A LiPo akksik kb 90g körül adnak le 1000mAh körül 11V-os névleges feszültségen 10-20A-rt. Azonban nekem az évek alatt kb 20 pakk járt a kezeim között. Középkategóriás pakkok. Ezek kb fele tönkrement 3-15 start után. A másik fele olyan 30-40 start körül jár, és bizony puffadtak kicsit. Több lipot asszem nem veszek.

A Liion pakk nehéz, és nem eléggé terhelhetõ. Van már jobb alternatíva

Most Az A123-as pakk a favorit. Egyelõre 1 gépem van ráállítva. Azzal próbálgatom. Kb 120g súllyal ad le 1100mAh-s kapacítással, 10V névleges feszültség mellett max 30A-rt.

 

2009.07.01. Idõközben vettem még egy pakk A123-at. Használom, jó. De közben megláttam, hogy a www.hobbyking.com -ról kb 2-3eft-ért lehet rendelni házhozszállítva 3s1p-s 1000mAh-s 20-25C-s lipot. Nem álltam vettem vagy 7-et. Kiderül, azok mit bírnak. Egyelõre mindnek 0.01V-os pontossággal egyformák a celláik, szimpatikusak, majd az idõ kideríti, mennyire jók.

updatte 2011.

3. évesek ezek a lipok. Teljesen jók. Formájuk hibátlan, puffadásnak semmi jele, teszik a dolgukat. Igaz sok start nincs bennük, olyan 20-30 max. Az egyik pakk kapacitása lecsökkent olyan 800mAh-ra, a többi olyan 950 körül van. Kicsit talán jobban melegszenek, mint új korukban, de összességében bõven használható állapotban vannak. Összességében azonban úgy mondanám az eddigi tapasztalatok alapján, hogy 3 év vagy 100 start körül lehet számolni az élettartalmukkal. Ismerek kollégát, aki egy szezonban beletesz a pakkba 2-400 startot, õ ekkor cseréli õket. Akkor már nõ a belsõ ellenállásuk, bárha a kapacitásuk nagyjából még megvan.

Az akkus repülésnek mindig van egy dilemmája. Tölteni, vagy nem tölteni. Azaz....
Én terepen olyan 10-20 start között szoktam repülni egy-egy alkalommal. Ez olyan olyan 20-30 Ah kapacitás. Ehhez 2 dolgot tehetek, vagy beszerzek 20db lipo akksit, otthon mindet feltöltöm, vagy terepre viszek töltõt(ket) és egyik lipoval repülök, közben másikat (másikakat) töltöm 5C-vel (ehhez spéci lipo kell, ami ezt elviseli!). A agyakorlati tapasztalat, hogy ez utóbbi megoldás hamar tönkre teszi a kocsi akkuját. az egyszerûen nem arra lett méretezve, hogy 10-20A áramot leadjon 1-2 órán keresztül. Erre a célre szoktak venni spéci nagy terhelhetõségû akksikat. Ezeket használják a solar rendszerekben és pl. hajókban is. ezek ára azonban kb ott van, mint 20 lipo akksi ára, sõt aki napi szinten használja, annak csak bõ 1 évet bírnak ki így is. Szóval költség oldalról csak árnyalatnyi különbség van ki-ki döntse el, melyik stílus tetszik neki jobban. 

(u.i. A srác, aki használta a solar akkut panaszkodott, az is tönkrement neki kb 1 év alatt. Most vett egy benzines generátort, azzal tölt kinn a réten.)

Nekem otthon van 4db töltõm, és 2 db 5A-es tápom. ezzel esek neki a repülõnap után a töltendõ 10-20 akksinak.

Ne feledjétek egy akku feszültsége sohasem mérvadó, a maradék töltöttségi szintjére nézve.

Különbözõ akksiknak, de ugyanannak az akksinak is változik a hónapok, évek alatt, hogy milyen üresjárati kapocsfeszültséghez milyen maradék töltöttségi szint kapcsolódik.

Ha lenne, olyan akkuõr "csipogó" ami nem pillanatnyi feszültséget mér, hanem az átfolyt áram alapján integrálná a kivett energiát, az tökéletes, de olyanról még csak logger formájában hallottam.

Az egyetlen hiteles adatot az szolgálja, hogy töltéskor mennyi mAh megy vissza bele. A BKV honlapján a tesztelt elektromos buszok esetében a gyártó azt köti ki, hogy az akku élettartalma szempontjából ne merítsék soha 40% alá. Én a lipoimnál is ezt igyekszem tartani (természetesen a laptomomnál, meg a telcsimnél is, de az más tészta), azaz, ha egy új repcsit repülök be, akkor relatív rövid repidõvel (mondjuk 4 perc) repülök 10-15 startot, az akkukat rendre feltöltöm, és töltéskor látom, hogy átlagosan mennyi mAh ment ki belõlük. Ehhez mérten korrigálom úgy a repidõt (amit a rádió stopperével mérek), hogy átlagos esetben 40% körül maradjon leszállás után az akkuban....



A csatlakozókról....

 

Nagyjából mindegy milyen, de....

Ne legyen ócska....

Legyen, az anya része teljesen érintés védett....
Legyen a 2 pólusa összetokozott (ne külön lengõ)....
Legyen olcsó....

Én erre a PC-kben használt vinyó csatlakozót találtam alkalmasnak. Az 4 pólusú, így mindjárt közösítek 2-2 érintkezõt, ami duplázza a mgebízhatóságot. Y kábel (táp elosztó) formájában szoktam venni. Így 150-250 forintért jutok 1 anya és 2 apa csatlakozókhoz.

Az akksira természetesen az anya csatlakozó megy, mert az védettebb a véletlen rövidzárás ellen.

Eddig olyan 50-100 startot mentem eggyel, vagy dupla ennyit 3 db-bal. eddig jól mûködik.

update 2011.
Átálltam erre a csatira. Amikor az elsõ lipoimat vettem ez volt rajtuk. Most már nem. Pech. Így minden lipon cserélem, amit mostanában veszek. Aki most vesz lipokat, az igyekezzen olyanokat választani, amik egyforma csatival rendelkeznek. ja és a töltõn is az a korrekt, ha ugyanolyan van... ha nem, akkor marad a cserebere... ez esetben viszont figyelni kell rá, hogy egybõl rendeljen az ember csatikat is a dolgokkal....

 

 
2014.06.23.

a lipo elettartamrol...

eddigi pályafutásom alatt használtam több, mint 100 akksit.... most is üzemeltetekek kb 40+-ot. Mind 20 v. 30 c-s, és 10c-nél egyiket sem terheltem jobban sohasem, 1c-nél nem töltöttem gyorsabban, kb 3.6V alá nem merítettem cellánként, csak balanszerrel töltöttem, hûtõben tároltam, és van akksim, ami mégis puffad. Nem nagyon, de határozottan. Általában a 3. szezonban szokták kezdeni. Én nem vacakolok vele, megválok tõle, mert marhára nem éri meg (nekem) bármennyit is kockáztatni.... ráadásul nem tudom csökkenteni a terhelést, mert a repcsi annyit eszik, amennyit, nem kevesebbet.....  Szerintem tudomásul kell venni, a modellakksikat 2, max 3 szezonra tervezik és ennyi, ezt csak csökkenteni lehet a kíméletlen üzemmel...... az jár jobban, aki a mezõn tud tölteni, és betesz az akksiba 2-400 töltést ez idõ alatt. Nekem sajna tipikusan olyan 40-60 töltés jön össze ez idõ alatt..... mert csak otthon töltök.....  Ja, és persze van a gagyi akksi, ami még egy szezont se bír, de azzal még szerencsére csak hírbõl találkoztam, illetve egyszer vettem kb 5 éve egy magyar zugárustól 3-at, azok borzalmasak voltak. Nem puffadtak kicsit sem, de egy szezon alatt megnõtt annyira a belsõ ellenállásuk, hogy 10c-vel használhatatlanokká váltak.......  Szóval, kb 3 szezon és nincs szabály, csak remény és szerencse.....

 

 Egyébként a profi töltõ dolgot szerintem túlmisztifikálják sokan....

egy töltõnek töltéskor balanszolnia kell. Ez azt jelenti, hogy az akku betápján adja be a szükséges áramot, és a balanszcsatin pedig valamekkora segédárammal (úgy emlékszem ez általában párszor 100mA) az esetleg kicsit sietõ cellákat beterheli, ezzel BIZTOSÍTJA, hogy töltéskor SOHA egyik cella se menjen 4.2V fölé. És a töltés vége felé minden cella néhány század volt pontossággal 4.2V legyen. ennyi. Hogy ezt hogyan csinálja, milyen gyorsan csinálja, az akki kímélése szempontjából tökre érdektelen.....

Ezoterikus körökben terjednek infók, hogy bizonyos Teslához mérhetõ nagykoponyák kidolgoztak spéci töltési eljárásokat, amivel sokkal gyorsabban és sokkal hosszabb akku élettartammal lehet tölteni, de ez még nem a mi dolgunk, ilyen töltõt nem lehet venni semmilyen boltban sem.....

Amúgy, ha az akksi nagyon jó minõségû (értsd a cellák nagyon azonosak), még balanszolni se kéne, hisz sorba vannak kötve, így pontosan egyforma hatások érik õket (fõleg 2s-nél, ahol még a hõterhelés is azonos), akkor nem is kell(ene) balanszolni, mert EGYFORMÁK (elméletben), de a gyakorlati tapasztalat szerint, azért kell az....

Nekem egyszerû balanszolós töltõm van: 



http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/__7028__Turnigy_Accucel_6_50W_6A_Balancer_Charger_w_Accessories.html

Méghozzá 4 db, hogy tudjak párhuzamosan tölteni. Azon túl, hogy pár év használat után az egyik tönkrement, és újjal pótoltam más gond nem volt velük. Dolgoznak.....

RC modellezés


Ma:

2018. Június 22. Péntek,
Paulina napja van.

A weblapról:

Ezt a lapot kedvtelésbõl csinálom, ha épp ihletem van. A rajta lévõ tartalom távolról sem teljes. Alakul még....

update: rendszertelenül.....