A ragasztók gyakorlata

McLeo tollából egy nagyon hasznos anyag a ragasztókról, és a tapasztalatairól:

Epoxy:
Egyes műanyagokat kivéve jól ragad mindenhez. (fa, fém, üveg, stb).
Kevergetni kell, vagy sok vagy kevés. Fele a keverőlapáton marad, a 2 tubusban nem egyforma mennyiség van, ha 1x összekentél vele vmit, repülő, asztal szőnyeg azt vagy azonnal lemosod acetonnal vagy annak annyi. És hiába 5perces várni kell vele még utána is. Kézhez ne érjen mert a bőrön át beszivódik és mérgező.
Kötés után nem oldható, megmunkálni elég nehéz.

Purex:
A Rapid fajta megnedvesitett felületen fél óra alatt teljesen megköt.
A Normal lassabban köt és ezért jobban beleszívódik pl. a balsába. Nem habzik annyira.
Kötés után sajnos oldhatatlan. A felületeket érdemes benedvesiteni - nedves szivacs pl.
Nagyon jó ha üreges, hiányos felületeket kell ragasztani mert kipótolja a réseket.
Aránylag lehet csiszolni vágni. Ha összekentük vele a kezünket haggyjuk rajta minnél vastagabban, száradás után könnyebben lepereg. Ha nagyobb  felületeket ragasztunk össze akkor egyenletesen súlyozzuk le mert feldagadva szétnyomhatja azokat.

(2016 update: jelenleg a purex beszerezhetetlen. De habok reskitolto ragasztasahoz fontos. Ezert kis nyomozasba kezdtem, es ket helyettesito ragaszto tipust taltam. Az egy Gorilla Glue poliuretan ragasztonak nevezett cucc, jo, csak eleg draga,  a masik BISON poliuretán ragasztó PU Max D4, ez jelenleg pl. obiban, praktikerben kaphato, 2000ft/250g aron. Tokeletes. Szerk.)

Uhu POR vagy kinai testvére:
Iszonyú gyorsan lehet vele dolgozni, Megkened kicsit a ragasztandó felületeket, vársz mig megszárad (pár perc max), esetleg addig megkened a következő ragasztani valót, és már nyomhatod össze és kész. Jól ragaszt mindent akár fát is.
Ha valahova úgy kell beleragasztani akkor ciki mert ahogy hozzáérsz már ragad is, meg kell próbálni folyékony állapotban benyomni a helyére.
Viszont ha megkötött utána könnyen el lehet távolitani kézről, modellről, bárhonnan egy kis foltbenzinnel, ami nagy szerencsére nem marja a habokat. Igy el lehet távolitani az elmázolt ragasztót, sőt későbbi javitásnál ha egy kis ecsettel megkenjük az adott ragasztást, könnyen bonthatunk/javithatunk gépeket. Szokás zsanérként is használni, de az Uhu idővel besárgul és csúnya lesz ha nincs festve. A kinainak nincs ilyen gondja.
Az Uhu nagyon rugalmas, ha pl. csiszolva van akkor képes inkább kitépni magát a felületek közül mint elszakadni.

Kontakt ragasztók, (Palma tex, Ceys contact, stb):
Mint nevük is mondja érintő ragasztók akárcsak az Uhu POR, de oldják a habokat!
Felhasználásuk módja ugyan az: a bekent felületteket száradni hagyjuk, majd összenyomjuk.
A tapadási erő leginkább az összenyomás erejétől függ.
Személyes tapasztalat: hő vagy a napfény hatására elporlad idővel!
Sajna a habokat oldják, de pl tökéletesek balsa, müanyag, szövet, stb felületekre.
Benzin és higító félék jól oldják. Alkalmazásukkor vigyázni kell a gőzükkel.

Hőragacs:
Könnyen olvadó müanyag, amit speciális melegitő elektromos pisztolyból fecskendezünk ki.
Eddigi tapasztalat, hogy jól ragad mindenhez (por és vízmentes felület).
Nyúlós, szívós, csiszolni nehéz. Vágni éles késsel lehet.
Gond vele, hogy mig ki nem hűl, összevissza nyúlik, és gyorsan kell dolgozni vele, mert gyorsan hűl/szilárdul. Valamint mivel nem távozik belőle oldószer és nincs sok idő lehúzni a maradékot, ezért relative nehéz.

Faragasztók:
Fajtái: vizálló, gyorskötésű, csapragasztó (rugalmas). Nem porózus anyaghoz alig ragadnak (fém, müanyag, gumi).
Viz bázisú ragasztók, higithatók vizzel felhasználás előtt,száradás után a vízálló fajták már nem oldódnak.
A ragasztandó fadarabokat (főleg balsát) ha az építési technológia engedi, érdemes megnedvesiteni, mert igy mélyebben beszívódnak a fa szöveteibe és erősebben tartanak.
Lehet használni pl balsafa felületi keményitéséhez ha arra pl nagyobb terhelés jut, vagy ha szeretnénk. hogy a fólia jobban ragadjon az adott helyen, pl. belépőél. (felületet megnedvesitjük, felhordjuk a ragasztót, majd mikor kezd meghúzni, akkor letöröljük a felesleget)
A csapragasztó tipus az kissé rugalmas marad, nem szivódik be annyira - jó ha pl hézag van a két felület közt. Kicsit nehezebb csiszolni, de jobban birja a dinamikus terhelést.

Pillanatragasztók:
Szokás CA-ként emlegeti az anyaga - Ciano Acrylat miatt.
Nagy felületi tapadást biztositó ragasztó, gyorsan köt, Activator spray vagy kis nedvesség alkalmazásával másodpercek alatt megköt. Viszont a ragasztás környékén sokszor füstszerű fehér folt keletkezik - vmi féle kicsapódás.
Egyes fajtái (foamsafe) nem marják a müanyag habokat, de jobb ha először kis darabon próbaragasztást végzünk.
Hátránya hogy a felületek közt nem lehet hézag. (Loctite márka leirásában 0.1mm-nél többet nem javasolnak).
Mivel gyorsan köt és jól beszivódik pl. a balsába, profik használják modell épitésnél.
Különböző folyósságú fajtái vannak, a hígtól az egész sűrűig.
Mivel cián tartalmú, csak jól szellőző helyiségben használjuk, ne hajoljunk túl közel hozzá, nehogy belélegezzük a gőzét.
Egyes anyagokkal érintkezve (pl. műszálas szövet) nagy hőt termel, akár képes kigyulladni is. Ma már létezik oldószere amivel az elmaszatolt foltokat eltávolithatjuk. Szokás használni pl. csavarrögzitőként.


Na ennyit bírtam összeszedni a ragasztókról ami a fejembe van, ha vmiben tévednék vagy kihagytam volna vmi fontosat, szóljatok és kiegészitem.
üdv
McLeo

RC modellezés


Ma:

2017. November 21. Kedd,
Olivér napja van.

A weblapról:

Ezt a lapot kedvtelésből csinálom, ha épp ihletem van. A rajta lévő tartalom távolról sem teljes. Alakul még....

update: rendszertelenül.....